Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kettősség a karácsony környékén

A karácsony a szeretet ünnepe, mindenki készűl, mindenki stersszes az ünnepek előtt.

karacsony170_kicsi.jpg

Számomra (  újságíróként, pszichológusként és mióta egyik kedves gyermekkori hittanos társam  december 24.-én dobta el magától az életet), egy kettős érzelmet ad.

 

   Valahol várom az ünnepet, mert ----most egy pillanatra bele is gondoltam, hogy miért? ---Hiszen a gyermekeim megnőttek  és gyakran vagyunk együtt családdal, nagyszülőkkel. Még is melegséggel tölt el, hogy nem egyedűl kell eltöltenem a december 24.-ét.

 

   És itt jön az én aggódásom, hogy bizony sokan vannak, akik egyedűl töltik a karácsonyt.

 Azoknak talán a legrosszabb, akik éppen krízis és traumát élnek át, mert elhagyták őket  vagy meghalt a kedvesük és nincs hova menniük, vagy éppen gyászmunkájukkal folytatják kemény küzdelmeiket.

 

  Igen, talán őket kell félteni  a legjobban, hiszen nekik nem csak a magányt és a fájdalmat kell elviselniük, hanem azt is, hogy szerelmük, akivel együtt voltak most másik lélek társaságában tölti az ünnepet.

Neki van kihez oda bújni, és van kitől, melegséget kapni és adni.

Számukra ez a három nap maga a pokol, a kínok, kínja. Ezt át és túlélni nehéz. Ezért nem lehet szó nélkül hagyni ezeket a momentumokat, hiszen ők lesznek az ünnep áldozatai és vesztesei.

                                                                                                                              christmas_wallpapers_10.jpg

   Szólnunk kell a "szeretősdi játékosokról is", amikor a felek nem egymással, hanem a családjukkal kell, hogy eltöltsék a hosszú ünnep napokat, vágyakozva  a másik érintése, hangja után.

  Családban van mindkettő és szerepet játszik, még sem őszinte az öröme, hiszen akiért éppen "szíve" dobog, máshol van... Igen nekik sem könnyű ez az ünnepi hangulat, de talán egy picivel jobb és szebb, mint aki egyedűl marad, hiszen neki reménye sincs, hogy visszajön a szeretet fél hozzá egyszer.

 És akkor természetesen beszélni kell  a gyermeki naívsággal várt karácsonyról, amikor valakinek évről-évre gyermekkori emlékeit hozza vissza a karácsonyi mézes-kalács, a vidámság, a boldogság.

 

  Igen ők és a kisgyermekes családok,  a friss szerelmesek és talán a családban élők élik meg, az igazi béke és szeretet pillanatait. Talán ők azok akik öszintén és tiszta szívből örülnek ennek a néhány napnak...

 

                                                                                                                           teli_havas_taj_kep_kicsi.jpg

   Én megélhettem, hogy gyermekeimmel békében és harmóniában töltöttük az ünnepeket, akkor még együtt, mint egy szép család.

 Megéltem a szeretősdi szerepjáték vággyal teli kettősségét karácsony környékén.

Megélhettem a sírásos, veszekedős ünnepet. És megélhetem évről-évre  a felnőtt gyermekeimmel való ünnepet.

 

 

Bár elhagyotnak lenni nagyon rossz, én hálás vagyok, hogy gyerkeimmel, szüleimmel és öcsémmel lehetek december 24.-én.

                                        És hogy jövőre mit hoz a sors az kifürkészhetetlen...

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.